|
1994. március 10. Légy gyönyörűségemre, és írd le számomra e szavakat: "Jézusom jöjj, Te, aki élsz, jöjj!
Nem vagyok könyörtelen, hanem igen könyörületes és szelíd. Valóban fel fogom emelni íjamat, és nyilamat kedvenc céltáblámra irányítom, mert különben milyen bizonysága lenne annak, hogy én jártam ott? Fogd meg erős kezemet és segíteni fogok, hogy megdicsőíts, de hogy ezt meg tudd tenni, ismét szükségem van beleegyezésedre... 1
Szükségem van rám hagyatkozásodra, akaratodra, szívedre és teljes "igenedre". Amint megkapom beleegyezésedet, akaratom megvalósul benned... és megdicsőítesz engem. Béke neked, gyermekem, szeretlek Vassulám. Szeress te is engem, ahogy én szeretlek téged, hogy egyszer majd ezt mondhassam:
Ó Emmanuel, bocsáss meg nekem, fogadd be gyengeségemet a Te erődbe, fogadd be szárazságomat forrásodba, fogadd lelkemet kezedbe! Szeretet örök Forrása, használd szívem minden rostját arra, hogy szeresse, dicsérje és hirdesse magasztos Nevedet! Engedd, hogy lelkem Teremtőm után szomjazzon, hogy ez a por, amelyet gyermekeddé formáztál, a szeretet égő lángjává legyen, mert hatalmad van élet és halál fölött. Tekinteted hatalma megolvasztja a vasat, féltékeny szereteted megteheti, hogy életemet őrültségnek tekintsék a bölcsek. Feszítsd meg ismét íjadat, és vedd célba kedvenc céltábládat!" Jöjj, én vagyok Tanítód, és tőlem fogod megtanulni szabályaimat.  IC
1 fogadalmam megújítására |
