Ne félj! Én kihoztalak a föld alól, kihantoltalak és így szóltam:

"Béke legyen veled, gyermekem!"

Prófétákat és szenteket hoztam ki Egyiptom földjéről. Egyiptom földjére adott áldásom tartsa zölden a Nílus partján növekvő fákat, borítsa virágba és tegye gyümölcsözővé őket népe táplálására! Dicsőséges trónokat állítottak azokra a helyekre, ahol Szűz Mária, az Édesanyám meg József, az igaz ember és én magam megfordultunk.

"Egyiptom, mi földedre léptünk, és tömjénillat szállt a mennybe, amikor áthaladtunk rajtad. Nem olvastátok a Szentírásban?

"Követek jönnek majd Egyiptomból" ¹

Talán nem tudtad, hogy téged is felkentelek? ² Amilyen nagy a menny magassága a Föld fölött, olyan nagy az én szeretetem irántad. Földed teremjen továbbra is élelmet és tegyen vidámmá téged!"

Megkérdezted, Vassula, hogy én, a természetfeletti Isten valóban benned lakozom-e. Kinyilvánítottam jeleimet és csodáimat benned, kedvesem, abban a személyben, akit szeretek és akit felkentem túláradó szeretetemben.

Gyengeséged láttán megmámorosodva tartottalak kezemben téged, míg az olaj tiszta mirhaként csurgott rád és fejedet beborította zafírhoz hasonló megszentelt mirhacseppekkel, hogy megjelenhess az Atya előtt, aki Fia jeleit látván rajtad, megáld és megszólít téged. ³
Végtelen jóságomban rád leheltem tömjénemet, hogy illatát áraszd szét magad körül.
Akkor majd megtudják ellenségeid - a sötét erők, akiket Lucifer és a Sátán vezet, és akik ellene mondanak istenségemnek -, hogy van tanúd a mennyben és védelmeződ a magasságokban, aki mindaddig támogat téged, míg be nem fejezed küldetésed.

Talán rendkívülinek tűnik ez előtted? Miért? Senki sem olyan, mint én! Én nem vagyok csupán valamely könyvtekercs! Vassulám, én nem vagyok nyomtatott könyv! Annyira hiányzik belőled a bizalom, mintha tövist kaptál volna a kezedbe és nem áldást? ⁴

Hadd fenyegessenek ellenségeid rosszakaratukban téged, engem és istenségemet! Hadd tegyék! Egyiküknek sem lesz lehetősége arra, hogy győzedelmeskedjék feletted, egyiküknek sem! És ezt a te Istened, a Magasságbeli mondja! Hadd kapják meg szájamból a tudást és a felismerést a ti időtök kétkedői, racionalistái és farizeusai, akik mind a mai napig nem próbálták meg, hogy engem természetfeletti világosságomban és dicsőségemben lássanak, mert én azon vagyok, hogy megújítsam teremtésemet… de erről ők megfeledkeztek, és én szinte halott vagyok a szívükben.
Mondom nektek ⁵:

"Fölkentjeimet ne érintsétek,
prófétáimnak ne ártsatok! ⁶

Neked pedig, Vassula, aki attól félsz, hogy megkérdezem, amikor elém állsz:

"Jelen voltál-e tanácsomban?" -

azt mondom, hogy figyelj! Nem adott a felismerés világosságot szemednek? Nem súgta értelmedbe tudását a Bölcsesség e felkent évek alatt?

Én, a teremtés Vőlegénye, a te semmiséged és nyomorúságosságod miatt hajoltam le hozzád. Tudatlan gyermek voltál Szavamat illetően. Műveletlen és figyelmetlen voltál az isteni szavak kiáradásának megértésére, de a téged borító sár alatt észrevettem benned Szent Nevem iránt egy nemes szikrát.

Most pedig emlékezz vissza: Ki emelt fel téged? Nem a Bölcsesség? Nem Ő volt a te nevelőd? És ki vezetett úgy, hogy csak zafírokon járj? ⁷ Nem a Bölcsesség? És ki takart be, hogy a mennyekbe szállj? Nem a Bölcsesség? Nem mondottam meg előre, hogy miként szándékozom megalapítani országomat üzeneteim által minden szívben? És hogy Szentlelkem által akarom nevelni ezeket a szíveket, hogy a mai idők apostolai legyenek?

Szentséges Szívem gyermeke, akit magamba fogadtam: "Ella. Mi mé fovassé, alla min amfivoliss… sé thialexa yia to ergho mou… affissé tis amfivoliés sou, ella"… ⁸

Írd: Miként mondottam, meg fogom alapítani országomat minden szívben, amely megnyílik Szavam előtt. Ne félj a durvaságtól, amivel a halandó emberek rád támadnak, ne félj az elnyomók dühétől! Szavaimat pecsétként tettem a szívedre, és mirha cseppeket csurgattam ajkadra, hogy jóságosan megnyíljon, békét hirdessen és egységet vigyen fiaim és leányaim szívébe. Hadd csodálkozzanak a büszkék a te állhatatosságodon, amit Lelkem ad azoknak, akiket énmiattam üldöznek, és hadd kerüljék a veled való találkozást a szokásos módon! ⁹ Az én napomon én is kerülni fogom őket. Viseld alázattal és méltósággal, hogy nyersen bánnak veled és figyelik, mit teszel, mert e gőgös emberek miatt fogod jutalmadat elnyerni a mennyben… Szenvedéseid által lelkeket keltesz fel álmukból és visszahozod azokat, akiket elsodort a világ.

Fel fogom fedni előtted Szívem kemencéjét. A Bölcsesség tudásával tanítalak továbbra is és megáldom lépteidet, míg velem tartasz. Mialatt az egység útján jársz, menyasszonyom, erősen kapaszkodj Vőlegényedbe, mert végül én fogok győzni.

{Isten közel van hozzád és szeret. ÉN VAGYOK.}

{A zárójelben lévő előbbi szöveg nincs összefüggésben a fenti üzenettel, ui. az történt, hogy Gerhard Wenzel atya kérésére kinyitottam füzetemet, mert filmre szerette volna venni, hogyan írok, amikor diktálást kapok. Ekkor lépett közbe váratlanul az Úr, megfogta a kezem és így szólt: "Isten közel van hozzád és szeret. ÉN VAGYOK!" A fenti üzenetet, ami még nem volt befejezve, az Úr később folytatta.}


LELKEM KIÁRAD A FÖLDRE

(A 2000. október 16-ki üzenet folytatása)

Én vagyok az első főpap egész házamban, amelyet az emberek szeretetlenségükben könyörtelenül megosztottak. Vajon továbbra is úgy kell-e tekintenem házamat, mint amely meg van osztva, amelyben lázadás dúl, és megsegítésére mégse lépjek közbe?

Vajon ilyen hitet vallanak ők? ¹⁰ Kinek a nevében vallják meg hitüket? Behunyom a szemem, hogy ne lássam őket, amint hit nélkül, szentség nélkül emelnek kezükben a magasba. Hűséges gyermekeim kedvéért azonban mégis leszállok a kezükbe. Oltáriszentségemnek egyre kisebb jelentőséget tulajdonítanak.

Én, a nagynevű Király, Fenség a fenségek felett, Uralkodó az uralkodók felett, hívlak benneteket a kegyelem által, hogy egyétek most az élő Mannát, a mennyei Kenyeret az Oltáriszentség formájában!

Azoknak az egyházaknak pedig, amelyek papsága még nem fogadta el misztériumomat, a következőket mondom: "Térjetek magatokhoz és komolyan keressetek engem! Emelkedjetek felül nehezteléseteken, azon is, amit Édesanyámmal szemben éreztek! Tudjon minden ember arról, hogy Édesanyámtól származik az én Testem és az én Vérem. Igen, az én Vérem a Szentséges Szűztől, tiszta vérből származik. Áldott legyen az ő neve!"

A Földön élő, alázatos emberek megmentésére, akik magukhoz vesznek engem, és hogy romolhatatlan életet adjak nekik, Kenyérré lettem, hogy nektek adjam magamat. E szentáldozáson keresztül megszentelem mindazokat, akik magukhoz vesznek engem, átisteniesítem őket, hogy test legyenek az én testemből és csont az én csontomból. Miközben részesültök belőlem, aki Isten vagyok, ti és én egy testté leszünk lelkileg egyesítve. Rokonokká leszünk, mert én istenekké tehetlek benneteket a részesedés által. ¹¹ Istenségemen keresztül átisteniesítem az embereket… Nem hallottátok?

"Isteneknek mondanak titeket,
és a Magasságbeli fiai vagytok mind" ¹²

Most emberek ítélkeznek felettem. A Ruházatot ¹³, amely képes betakarni benneteket, amely fenségesen felékesít, átváltoztat, átisteniesít titeket, visszautasítják azok az egyházak, amelyek nem tudják megérteni az én misztériumomat…

Ma újból így kiáltok a mennyből: "Testvéreim, miért ássátok alá istenségemet? Ha azt állítjátok, hogy tudjátok, mi a helyes, akkor miért fosztjátok ki Egyházamat? Meghívlak benneteket, hogy uralkodjatok velem, meghívlak, hogy kormányozzatok velem, meghívlak, hogy mutassátok be a szentmisét és részesüljetek az isteni misztériumban oly módon, ahogyan valójában megalapítottam."

Mi történik, ha nem hallgatnak Rád?

A gőgösök mindig is gúnyolni fognak engem, éspedig azért, mert elfordultak az én világosságomtól. Én jelen vagyok Oltáriszentségemben, de amíg nem látják lelki szemmel istenségemet, továbbra is olyanok maradnak, mint az álmos ember, aki nem képes felfogni, mit mondanak neki. Egyre azt kérdezi: "Mit is mondtál? Nekem szóltál?" Királyi és dicsőséges módon hirdetnek engem ezek az egyházak, tanúsítják hatalmamat, hirdetik félelmetes erőmet, dicséreteket énekelnek nekem, elismerik mindenhatóságomat és nagy csodáimat, de a botlás kövévé válok, amikor arra kerül a sor, hogy megmérjék istenségem és az Oltáriszentségben ™ való jelenlétem magasztosságát.

Ma ez lett a botlás köve, amelyet elvetnek az építők, és nem fogják fel, hogy a sarokkövet vetették el. Te pedig, leányom, továbbra is hirdess engem mint egyedüli Szerelmedet, és add tovább fivéreidnek és nővéreidnek e szavakat:

"Az Úr jó, mert Ő tanít engem. Őt arról ismerik, hogy tanítja és oktatja a szegényt és a nyomorúságost…" Törékeny leányom, most elmondok valamit neked: gondom lesz rá, hogy a sárkány hamarosan a saját farkába harapjon, hamarosan rendeleteket adok a mennyből, helyre fogom állítani házamat. Visszahelyezem Oltárszentségemet azokba a házakba ¹⁴, amelyeket megfosztottak jelenlétemtől, és azok szentté válnak.

Téged ¹⁵ megfosztottak uralmamtól, földig lerombolt a sárkány, mégis mondom neked és megmondom mindannyiatoknak:

Lelkem kiárad a Földre,
hogy mennyei harmattal öntözze!
Zöldebb lesz a Föld füve,
a fák virágba borulnak,
dús lesz a lombjuk
és bőséges a gyümölcsük!
Igen, bőséges lesz, csak várj és látni fogod!

{Ezután az Úr az ördög, a sárkány felé fordult a következő szavakkal:}

"Ki mondja neked, hogy mindvégig így tehetsz? Éppen elég sokáig szárnyaltál sashoz hasonlóan, és a csillagok közé ¹⁶ helyezted fészkedet és fullánkodat. Jöjj most, és nézz szembe velem a harcban! Nem Ábel előtt állsz! Földre fogom vetni tőrödet! Kifosztottad házamat, és azt vitted el belőle, ami a legértékesebb volt. Kedved szerint raboltál. Bementél népem kapuján és megvakítottad.
A te időd azonban most lejárt, bár még mindig úgy gondolod, hogy ki tudod terjeszteni sötét országodat, hogy félrevezesd népemet. Ez nem így lesz!

Az igazságosság
hamarosan kiárad, mint a víz,
Lelkem pedig,
mint az elapadhatatlan folyam…"

Közel már az az idő,
amikor az emberek így kiálthatnak:
"Ó, most igazán jó idők járnak!"…

Jöjj, megpihentetlek, hogy új erőre kapj! Élj üzeneteim szerint és kövesd az utat, amelyet kijelöltem számodra!
IC